|
2018-01-20 22:30:24, szombat
|
| |
| |
A MORGENTHAU-TERV
Németország a világháborús vereség után
A német ipar teljes szétzúzását, az ország önellátó mezőgazdasági szintre történő süllyesztését, a lakosság létszámának jelentős "redukálását" és a szülőképes nők ivartalanítását tűzte ki célul az amerikai pénzügyminiszterről, Henry Morgenthau-ról elnevezett terv, amely az 1945 utáni első évet uralta Németországban - írja a Die Welt.
A Die Welt konzervatív napilapban Wolf Lepenies mutatja be Németország és a németek sorsáról a világháborús vereséget követő elképzeléseket.
Az 1945 utáni első esztendőt az amerikai pénzügyminiszterről, Henry Morgenthau-ról elnevezett terv uralta, mely a német ipar teljes szétzúzását, az ország önellátó mezőgazdasági szintre történő süllyesztését és a lakosság létszámának jelentős "redukálását", illetve a szülőképes nők ivartalanítását tűzte ki célul. ( 1945. május 9-e után több német pusztul el, részben a mesterségesen előidézett élelmiszer hiány miatt, mint az egész második világháború során. K.L.)
Morgenthau 1945-ben publikálta "Németország a mi problémánk" című könyvét. Szerinte a nemzetiszocializmus a német történelem szükségszerű következménye. A háború akarásának, állította Morgenthau, Németországban éppen olyan hosszú előtörténete van, mint az Egyesült Államokban a szabadság iránti óhajnak. Amikor az amerikaiak a szabadság alapjairól vitatkoztak, akkor Németországban tekintélyelvű filozófusok már a nemzetiszocialista ideológia alapvetésén dolgoztak. Morgenthau szerint nem csak a nemzetiszocialisták, de minden német bűnös.
Az Egyesült Államokban élő német emigránsok különféle módon ítélték meg a Morgenthau-tervet. Hannah Arendt szerint, ha a szövetségesek minden erkölcsi gátlás nélkül alkalmazzák az "erősebb jogát", az a nemzetiszocialista ideológia győzelme lenne. Albert Einstein viszont nem csak Németország ipartalanítását, de lakossága egy részének csökkentését is támogatta, mivel igazságos büntetésnek tartotta Európa jelentős részének az elnéptelenítéséért. "Nem sok minden jut eszembe, amit ezzel szembe állíthatnék" - válaszolta Thomas Mann Einstein felvetésére.
Thomas Mann azonban egy másik ötlettel is előállt, mivel a németek a nemzetiszocializmussal az idők végezetéig eljátszották a szabadságukat, és erkölcsileg amúgy is végük. Idézte a fanatikus német gyűlölő Goethe szavait, aki szerint a németeket ugyanúgy szét kell szórni a világban, mint a zsidókat. Mann egyúttal határozottan kiállt Németország politikai felszámolása mellett.
Forrás: Die Welt
Konrad Adenauer német kancellár 1948-as memoárjaiban olvasható, hogy az
1945-48 közötti brutális üldöztetések során a 18 millió német menekültből 6 millióan vesztették életüket. (Olvasható a Crimes and Mercies c. könyvben is.)
A háború után a német hivatalok kutatásokat kezdtek folytatni az eltűnt katonák és civilek megmaradt családtagjainál, valamint a postai bejegyzések között. Eszerint 1,4/1,7 millió németről mai napig sincs hivatalos adat.
Adenauer kancellár a hivatalos névsort átadta 1951-ben az ENSZ-nek. 1989-ben megnyitották a KGB titkos archívumait, ahol James Becque alapos kutatást folytatott 1992-93 között.
Meglepően pontos nyilvántartást talált, melyet az oroszok a hadifoglyokról és a deportált civilekről vezettek. A német kormány vizsgálatai szerint az Odera-Neisse vonaltól keletre eső területekről az oroszok közel 220 ezer civilt hurcoltak el. Ez a KGB archívuma szerint 271.672 ember volt, akik közül 66.481-en haltak meg. A vizsgálatok alapján elmondható, hogy a KGB adatai megbízhatónak tekinthetők.
Az oroszok 1941.jún.22 és 1945.szept.9 között 2.661.232 német katonát és civilt ejtettek foglyul összesen, akik közül 517.081-en haltak meg. Tehát a fenti adatokból arra a következtetésre kell jutnunk, hogy az eltűntnek nyilvánított 1,4/1,7 millió német közül körülbelül félmillióan haltak meg szovjet táborokban, a nyugati szövetségesek táboraiban pedig a hiányzó 900.000-1.200.000 német veszítette életét a hivatalos halálozási arányszámok alapján számolt foglyokon felül.
James Bacque és kollégái nagyon alapos kutatásokat folytattak a National Archives-ban, a Virginiai Lexingtonban lévő Geogre C. Marshall Alapítványnál, az Amerikai Külügyminisztérium Archívumában, az USA Nemzeti Levéltárában, az Orosz Föderáció Elnökének Archívumában, államvezetők naplóiban, emlékirataiban. A katonákkal, magas rangú tisztekkel, hivatali vezetőkkel folytatott beszélgetések kellő bizonyítékkal szolgáltak arra, hogy bizonyítsák, az USA és szövetségesei hogyan követték el ezt az iszonyatos háborús bűntettet.
Stephen E. Ambrose, a II. Világháború vezető történésze a következőket írja egy Bacque-nek címzett levelében:
,,Története szenzációs és megdöbbentő, amit nem lehet többé elhallgatni. ... Ön tudja, mi az igazság azokkal a fiúkkal, azoktól idéz, akik jelen voltak és a saját szemükkel látták, Ön birtokolja egy olyan borzasztó igazság körvonalait, amelyet alig tudok elviselni. ...Kimondhatatlan szégyennel tölt el. ... Ön valóban nagyszabású történelmi felfedezést tett, amelynek teljes hatását sem Ön, sem én, sem bárki más nem tudja teljesen elképzelni. ..."
DÖNTÉS NÉMETORSZÁG SORSÁRÓL
A MORGENTHAU-TERV:
Roosevelt egy nyilatkozatában így fogalmaz: ,,Keménynek kell lennünk Németországgal, úgy értem a német néppel, nemcsak a nácikkal. Vagy kasztrálni kell a német népet vagy úgy kell elbánni velük, hogy ne tudjanak olyan embereket nemzeni, akik a múlt példáját követnék." Henry C. Morgenthau amerikai pénzügyminiszter Eisenhower tábornokkal volt a legelégedettebb, mert ahogy mondta, ő ,,keményen akart a németekkel bánni". (1943-ban, Teheránban, az Orosz Nagykövetségen tartott vacsora során Sztálin a következőket mondta: ,,A háború után 50.000 német tisztet akarok felsorakoztatni és lelőni." Roosevelt fia, Elliott, aki akkor az USA hadseregének dandártábornoka volt, válaszul poharát emelte ,,nemcsak az ötvenezerre, ... hanem még sokszázezer német halálára".)
Morgenthau 1944 szeptemberében elkezdte a terv kidolgozását. Határozott elgondolása az volt, hogy Németországot ipara és bányái tönkretételével ,,állattenyésztővé" kell tenni, egy hatalmas farmmá kell változtatni. Tudta, hogy az ipar lerombolása komoly éhínséghez vezetne. Cordell Hull szerint: ,,A Morgenthau-terv Németországból a földek kivételével mindent kitörölne. Ez azt jelentette, hogy a német lakosságnak csak 60 %-a tarthatta magát el a földből, a fennmaradó 40 %-ra halál várt volna." Ez kb. 20 millió német halálát jelentette volna. Morgenthau Churchillel Quebeckben folytatott tárgyalásán rámutatott, hogy ha a német ipart lerombolják, a nyersanyagért folytatott küzdelem lecsökken és megnyílnak a piacok a brit, amerikai és francia gyáriparosok előtt. A tervet egy titkos jegyzékben fogadták el, melyet Morgenthau kirobbanó örömmel fogadott: megkaptuk, amit akartunk" - mondta. Lényege: ,,... A Ruhr- és Saar-vidék iparának e megszüntetésére irányuló program várt célja Németországot jellegben elsődlegesen mezőgazdasági és földművelő országgá változtatni." (Aláírások: FDR és WSC, 1944. szeptember 16.)
Fred Smith pénzügyminiszter így ír: ,, A Morgenthau-terv 1944. augusztus 7-én du. kb. 12.35-kor Dél-Angliában egy sátorban született meg. A tervet Dwight D. Eisenhower tábornok terjesztette elő. ... aki így szólt: Nem érdekel a német gazdaság és személy szerint nem támogatom, ha az a németeknek bármiféle könnyebbséget jelenthet. A németek kivívták a büntetést. Nem kérdés, hogy a vezéreiknek és az SS csapatoknak halálbüntetést kell adni, ám a büntetés ezzel még nem érhet véget. ... nem látom értelmét, hogy egy paranoiással szelíden bánjunk, a német lakosság összessége paranoiás. ... kemény kézzel kell bánni velük. Semmi értelmét nem látom, hogy támogassuk gazdaságát vagy bármiféle lépést tegyünk a megsegítésükre." (Fred Smith: United Nations World, 1947. március. Beszerezhető az ENSZ Könyvtárból, New York.)
Lord Keynes brit közgazdász 1944. november 26-án kérdezte egy beszélgetés keretében Roosevelt elnököt, vajon ,,teljesen agrárgazdaságot" tervez-e Németország számára. Roosevelt elmondta, hogy bár az amerikai közvéleménynek azt mondták, a tervet elvetették, titokban azonban szándékukban áll megvalósítani. Roosevelt elmondta, hogy ,,nem szorítják teljesen" agrárszintre, a terv ,,meglehetősen messze ment a Ruhr-vidék iparának visszaszorításában és számos alapvető német iparág megszüntetésében." Herbert Hoovernek, volt amerikai elnöknek adott amerikai hírszerzési jelentés szerint ,,a német gazdasági termelés adatainak csak egyötöde hihető, a többi meghamisított, hogy a felsőbb körökre jó benyomást tegyen. Az alacsonyabb beosztásúak közé Morgenthau emberei épültek be." Ez a politika általános éhezést eredményezett Németországban a civil lakosság körében is. Nyilvánvaló, hogy a Szövetségesek politikája 1945 májusától bő egy évig szándékosan akadályozta a németeket saját élelemellátásukban és élelmiszerimportjukat fedező exportjukban is. Svédországnak és Svájcnak is megtiltottak minden segélycsomag szállítását." (Alfred de Zayas: Nemesis at Potsdam, Lincoln és London, University of Nebraska Press, 1989.) A hiányról és többletköltségekről panaszkodó Szövetségesek szállítottak ugyan némi búzát Németország számára, ám közel sem annyit, amely fedezte volna a rengeteg rekvirált ipari (szétszerelt gyárak, üzemek, gépek,) és mezőgazdasági gépek, állatok, stb. értékét és közel sem annyit, hogy az megakadályozza a tömeges éhhalált, épp csak annyit, hogy egy kommunista forradalmat megelőzhessenek.
Churchill csak annyira akarta Németországot legyengíteni, hogy Oroszország ellen hasznos csatlós állam lehessen és védelmet nyújtson Nagy-Britannia számára. Ma már tudjuk, hogy Churchill utasította vezérkarát, ,,hidegvérűen vizsgálják meg, kifizetődő lenne-e mérges gáz bevetése, elsősorban mustárgázra gondolok". (1943. dec. 2-án Bari kikötőjében az elsüllyesztett John Harvey amerikai hadihajón 2000 mustárgáz-bombát találtak.) Nagy-Britannia 1942-től ötmillió antrax-al preparált élelmiszercsomagot gyártott a Gruinard-szigeten, melyet Németországra akartak ledobni, de az 1944 júniusi partraszállás miatt erre nem került sor! (A szigetet csak a 90-es évekre sikerült megtisztítani.)
Churchill 1939 novemberi rádiónyilatkozatában ez áll: ,,Ez a háború egy brit háború és célja Németország lerombolása, ... Kiéheztetjük a németeket. Leromboljuk városaikat. Felégetjük terméseiket és erdeiket." Churchill 1945. febr. 7-i parlamenti beszédéből:
,,... Már megöltünk 6-7 millió németet, tehát van elég hely Németországban a keleti régiókban élő németek számára".
Sztálin egyetértett a Morgenthau-tervvel, ahogy Churchill mondta: ,,Oroszország szándéka, hogy megszerezze a német gépeket, harmonizál Nagy-Britannia azon érdekével, hogy betöltse a Németország hagyta űrt."
A VALÓDI HOLOKAUSZT
Link
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Történelem |
|
|
|
Címkék: állattenyésztővé, pénzügyminiszter, megszüntetésében, legelégedettebb, ivartalanítását, ipartalanítását, tönkretételével, megszüntetésére, következtetésre, dandártábornoka, nyilatkozatában, felsorakoztatni, családtagjainál, agrárgazdaságot, megelőzhessenek, németországban, nyilvántartást, halálbüntetést, nagykövetségen, hadifoglyokról, németországgal, megakadályozza, elsüllyesztett, elképzeléseket, emlékirataiban, németországból, szeptemberében, megsegítésükre, közvéleménynek, kimondhatatlan, tekintélyelvű, szövetségesek, mezőgazdasági, könnyebbséget, következménye, megbízhatónak, világháborús vereség, német ipar, ország önellátó, lakosság létszámának, 1945 utáni, németek sorsáról, világháborús vereséget, mesterségesen előidézett, egész második, német történelem, háború akarásának, szabadság iránti, szabadság alapjairól, szövetségesek minden, részének csökkentését, másik ötlettel, Henry Morgenthau-ról, Wolf Lepenies, Egyesült Államokban, Hannah Arendt, Albert Einstein, Thomas Mann Einstein, Thomas Mann, Konrad Adenauer, James Becque, James Bacque, National Archives-ban, Virginiai Lexingtonban, Geogre, Marshall Alapítványnál, Amerikai Külügyminisztérium Archívumában, Nemzeti Levéltárában, Orosz Föderáció Elnökének Archívumában, Stephen, DÖNTÉS NÉMETORSZÁG SORSÁRÓL, Henry, Orosz Nagykövetségen, Cordell Hull, Morgenthau-terv Németországból, Morgenthau Churchillel, Fred Smith, Dwight, United Nations World, ENSZ Könyvtárból, Lord Keynes, Herbert Hoovernek, Nebraska Press, John Harvey, VALÓDI HOLOKAUSZT,
|
|
Offline
